Minőségi éhezés: szemetet eszik a lakosság!

A tápanyaghiány azt jelenti, hogy a bevitt táplálék mennyisége elegendő ugyan, de a hasznosanyag-tartalma minimális. Ezt a szakemberek minőségi éhezésnek nevezik, és ez mindannyiunkat érinthet. Szabó Roland táplálkozástudományi szakértő szerint, ha valaki már délután négy órakor fáradt, vagy csak tíz-húsz percig tud folyamatosan koncentrálni, majd utána kávéznia kell, kezdje el koncentrált táplálékokkal kiegészíteni az étkezéseit, és akkor rájöhet arra, milyen a szervezet normális teljesítőképessége.

 

A szakértő szerint érdemes elkerülni a nagyüzemi körülmények között előállított, főleg ismeretlen eredetű élelmiszerek fogyasztását. Ehelyett sokkal inkább a megbízható forrásból származó, kistermelők által termelt és feldolgozott alapanyagokat érdemes használni az ételek elkészítéséhez – írja az Agromonitor.

Márai Géza, a Szent István Egyetem környezetgazdálkodási intézetének tanára évtizedek óta vizsgálja, hogy a “mennyiségi” gazdálkodás és a környezetszennyezés hatására hogyan romlott talajaink minősége, és ennek következtében milyen káros hatások érték a növényeket, állatokat és rajtuk keresztül egészségünket. A magyar talajok legalább felében erős savasodási folyamat ment végbe. Ennek az oka többek között a savas eső, a nagyarányú műtrágyázás, illetve a kommunális szennyezésből, a mosóporokból származó foszfátterhelés. A növények a jelenlegi gazdálkodás mellett már nem képesek elegendő ásványi anyagot és nyomelemet a talajból felvenni, és így a takarmányon keresztül az állatok sem. A tápláléklánc végén pedig ott az ember, aki hiába eszik sok zöldséget, gyümölcsöt, húst, lehet, hogy jóllakik, de minőségileg éhezik – állítja Szabó Roland.

Az 1960-as évektől napjainkig az élelmiszerekben drasztikusan megváltozott a mikroelemek és a vitaminok mennyisége. Az alábbi táblázatban bemutat néhányat az „eredmények” közül:

Az 1960-as évektől napjainkig az élelmiszerekben drasztikusan megváltozott a mikroelemek és a vitaminok mennyisége. Az alábbi táblázatban bemutat néhányat az „eredmények” közül:

 

Ásványi anyag és mikroelem tartalom

 

 

Csökkenés 1966 – 1990

Maradt 1990

Búza

50,00%

50,00%

Árpa

62,30%

37,70%

Kukorica

81,40%

18,60%

Répafélék

25,00%

75,00%

Vitamintartalom

 

 

Csökkenés 1966 – 1990

Maradt 1990

Borsó

50,00%

50,00%

Tej

95,00%

5,00%

Káposzta

95,00%

5,00%

Sárgarépa

40,00%

60,00%

 

Forrás: A zöldség és a gyümölcs már nem a régi (2004.05.04. The Ecologist)

 

Egy 1985 – 96 között végzett külföldi tanulmány is a fentieket támasztja alá, és jelzi, hogy országhatárainkon túl sem jobb a helyzet:

 

Ásványok és vitaminok mg-ban 100 g élelmiszerben

Vizsgált anyagok

Eredmény 1985

Eredmény 1996

Különbség

Brokkoli

kalciumfolsavmagnézium

1034724

332318

-68%-52%-25%

Bab

folsavmagnéziumB6 vitamin

3926140

342255

-12%-15%-61%

Burgonya

kalciummagnézium

1427

418

-70%-33%

Sárgarépa

kalciummagnézium

3721

319

-17%-57%

Spenót

magnéziumC-vitamin

6251

1921

-68%-58%

Alma

C-vitaminkalciumfolsav

5823

173

-80%-12%-84%

Banán

magnéziumB6 vitaminkálium

31330420

2722327

-13%-92%-24%

Földieper

kalciumC-vitamin

2160

1813

-14%-67%

 

Forrás: 1985 Geigy Gyógyszerkonszern. 1996 élelmiszerlabor Karlsruhe/Sanatorium Oberthal

 

Súlyos következményei lehetnek az ásványi anyag, a nyomelem- és a vitaminhiánynak, így különösen fontos, hogyan válogatjuk meg az asztalunkra kerülő ételeket. A fenti vizsgálatok nagyüzemi növénytermesztés körülményei között folytak. Elsőként mindenkinek azt kell szem előtt tartania, hogy kerülje a nagyüzemi körülmények között előállított, főleg az ismeretlen eredetű élelmiszerek fogyasztását. Sokkal inkább a megbízható forrásból származó, kistermelők által termelt és feldolgozott alapanyagokat érdemes használni ételeink elkészítéséhez – állítja a szakértő.

Szabó Roland szerint ugyanakkor a helytelen gazdálkodás miatt a konyhakerti növényeink sincsenek sokkal jobb állapotban. Továbbra is problémát okoz a műtrágyázás, a növényvédő szerek túlzott felhasználása, a vetésforgó mellőzése, a szerves trágyázás elmaradása, http://www.boraszportal.hu/upload/kepek/skanzen_2011/minosegi_ehezes_kertinovenyek.jpga talaj meszezése, kalcium-visszapótlásának megszűnése és a növényi hulladékok eltávolítása az ökológiai körforgásból. Ráadásul a vidéken élők közül is nagyon sokan felhagytak a termeléssel, így a nagyüzeminél valamivel jobb minőségű ételalapanyag egyre kevesebb.

Megfelelő társadalmi összefogás esetén viszont ez visszafordítható folyamat lenne, de így is évtizedekben mérhető, hosszabb időt venne igénybe – hangsúlyozza Szabó Roland. Hozzátette: addig is lépéseket kell tenni a különböző mértékű vitamin- és ásványianyag-hiányok megszüntetéséért, illetve megelőzéséért. Így nem marad más, mint a koncentrált tápanyagok, növényi kivonatok alkalmazása. Ma már egyre elfogadottabb dolog, hogy az emberek vitamin- és ásványi anyag tablettákat, kapszulákat fogyasztanak, de – az ételalapanyagok beszerzéséhez hasonlóan – e kiegészítők kiválasztásakor is különös figyelemmel kell eljárnunk. A legjobb, ha olyan forrást találunk, ahol valóban természetből származó, élő-anyag koncentrátumot kapunk. És bár az ilyen koncentrált kiegészítő tápanyagokkal nem tudunk semmilyen kárt okozni magunknak, mégis az ésszerűtlenségek elkerülése miatt érdemes szakember véleményét is kikérni – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Eredeti cikk: boraszportal.hu

Szerkesztette: Németh Richard